HŐSZIVATTYÚK: FONTOS A FAGYVÉDELEM
2026-10-26
Két év csökkenő értékesítés után 2025-ben ismét növekedésnek indult az európai hőszivattyúpiac. A European Heat Pump Association (EHPA) adatai szerint 21 európai országban mintegy 2,9 millió hőszivattyút értékesítettek, ami 13%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A növekedés 2026-ban is folytatódott. Az első negyedévben 17%-kal nőtt az értékesítés az EHPA adataiban szereplő tizenegy országban.
A telepített hőszivattyúk számának növekedésével egyre több rendszer esetében válik aktuálissá az alacsony hőmérséklet elleni védelem. Ez különösen igaz a monoblokk levegő-víz hőszivattyúkra, amelyeknél a víz az épület és a hőszivattyú kültéri egysége között kering.
A monoblokk rendszerek különösen ki vannak téve a fagyveszélynek
A monoblokk hőszivattyúk gyakori megoldássá váltak a levegő-víz hőszivattyús rendszerekben. A split rendszerekkel ellentétben a víz az épület és a hőszivattyú kültéri egysége között kering. Ez egyszerűbbé teszi a telepítést, ugyanakkor azt is jelenti, hogy a vízkör egy része a szabadban található.
Ha egy hideg téli napon áramszünet következik be, a keringés leáll. Ha a víz hőmérséklete kellően alacsonyra csökken, a víz megfagyhat, és károsíthatja például a csővezetékeket vagy a hőcserélőt.
Fagyvédelem elektromos áram nélkül
Az ESBE VTN sorozat a víz hőmérsékletére reagál. Amikor a hőmérséklet 3 °C alá csökken, a szelep automatikusan kinyit és kiengedi a hideg vizet, így melegebb víz juthat el a szelephez, csökkentve a fagyás kockázatát.
Amikor a víz hőmérséklete eléri a 4 °C-ot, a szelep ismét bezár. A működés teljesen mechanikus, így nincs szükség elektromos áramra, vezérlésre vagy kézi visszaállításra. Egyszerű megoldás az értékes alkatrészek védelmére, amikor csökken a hőmérséklet.
A fagyvédelmi szelepek megfelelő elhelyezése
Annak érdekében, hogy az ESBE VTN sorozat a tervezett védelmet biztosítsa, az ESBE azt javasolja, hogy a szelepeket az előremenő és a visszatérő vezetékre egyaránt szereljék fel. A szelepeket a rendszer kültéren található részének legalacsonyabb pontján kell elhelyezni, hogy kritikusan alacsony hőmérséklet esetén az összes víz kiürülhessen a csővezetékekből és a hőszivattyúból.
A kültéri csővezetékeket úgy kell kialakítani, hogy a szelepek előtt és után se legyenek mélypontok. Ellenkező esetben a víz – a szifonhoz hasonlóan – megrekedhet. Ez zavarhatja a szelepek működését, és víz maradhat a rendszerben, amely megfagyhat.
Amikor a hőszivattyú hűt is
Egyre több hőszivattyús rendszert használnak fűtésre és hűtésre egyaránt. Így még egy meleg nyári napon is hideg víz keringhet a csővezetékekben anélkül, hogy fennállna a fagyás veszélye. A VTN200 a víz és a környezet hőmérsékletét egyaránt figyelembe veszi, így képes különbséget tenni a normál hűtési üzem és a tényleges fagyveszély között.
7 °C-os vagy annál magasabb környezeti hőmérséklet esetén garantáltan zárva marad a szelep, még akkor is, ha a rendszerben lévő víz hideg. A környezeti hőmérséklet csökkenésekor a fagyvédelmi funkció automatikusan aktiválódik. Ezáltal a VTN200 egész évben használható olyan monoblokk rendszerekben, amelyek fűtési és hűtési funkciót egyaránt ellátnak.
Két megoldás különböző rendszerekhez
A fagykárok kockázatának csökkentésére az ESBE két, különböző típusú monoblokk rendszerekhez kialakított megoldást kínál. A VTN sorozat teljesen mechanikusan működik, így elektromos áram és kézi visszaállítás nélkül védi a rendszert.
A VTN100 fűtési rendszerekhez készült, míg a VTN200 olyan rendszerekhez, amelyeket fűtésre és hűtésre egyaránt használnak. Két megoldás ugyanazzal a céllal: csökkenteni a fagykárok kockázatát, valamint hozzájárulni a hőszivattyús rendszer biztonságosabb és megbízhatóbb működéséhez.
További információ a VTN100-ról »
További információ a VTN200-ról »
Kapcsolódó cikkek
ESBE VTN200: fűtésre és hűtésre optimalizálva »