ESBE GYAKORNOK DIÁK, BESZÉLGETÉS VIKTOR BENGTSSONNAL
2020-10-05
Ismerje meg a Anders Ahltoft-ot és a diplomaprojektjét az ESBE-nél
Az LTH Lund-i Egyetem tervezőmérnöki karán ez a Småland-ból származó fiatalember valami teljesen másra összpontosít, azaz saját mérnöki képzésére, pontosabban az automatizált elektromos technológiákra. Az ESBE-nél végzett megbízása is elsősorban az automatizálásra vonatkozott. Feltettünk Viktornak néhány kérdést arról, hogy milyen élmény volt az ESBE-nél dolgozni.
Viktor először akkor szerzett tudomást az ESBE-ről, amikor majdnem egy évig dolgozott a cégnél, közvetlenül a középiskola elvégzése után. Tehát ez most neki egy régi „új munkahely“.
Ezért szeretted volna a diploma munkádat az ESBE-nél végezni?
Nem egészen, bár a korábbi tapasztalataim természetesen szerepet játszottak. Nagyon szeretem az ESBE-t. Egy munkaerő-toborzó cégnél láttam, hogy automatizálással foglalkozó gyártástechnikust keresnek. Így jutottam el az ESBE weboldalára, és beküldtem a jelentkezésemet, hogy náluk végezhessem el a diploma munkám.
Nagyon jól hangzik; biztosan jól működött! Hogyan zajlott a munka?
Azt hiszem, minden jól alakult. Alapvetően rám bízták, hogy a projekthez kapcsolódó munkámat saját belátásom szerint, korlátozások nélkül végezzem. Feladatom az SLB Superflow szelep gyártásának automatizálására vonatkozott.
Részletesebben, az ESBE egy olyan automatizálási megoldást szeretne, amely növeli a kapacitást de ugyanakkor a jövőben kiadott új szelep változatokhoz is hozzáigazítható. Az én feladatom az, hogy a legjobb tudásom szerint létrehozzak egy automatizált és hatékony gyártási folyamatot a Superflow szelepek gyártására.
Miben nyilvánul meg szerinted az ESBE piacvezető szerepe?
Ez elsősorban a termékek és a gyártási folyamat fejlesztésére irányuló folyamatos projektekben és erőfeszítésekben nyilvánul meg.
Végül pedig összegzésképpen,
mit gondolsz, milyen lesz a világ 10 év múlva?
10 év múlva? Hát, ezt nehéz megmondani. Jelenleg nem gondolkodom ezen, és nem is próbálom meg megjósolni, de nagyon lenyűgöz az, amilyen gyorsan zajlik a fejlődés és amilyen gyors ütemben haladtunk az utóbbi években. Ha csak az 1969-ben létrehozott „szuperszámítógépet“ veszem, amellyel az Apolo 11-et felküldték a Holdra, körülbelül 100 000-szer kisebb kapacitással rendelkezett mint az okostelefon, amit ma minden nap magammal hordok.